"Az emberi élet tele van olyan jelenségekkel, amelyekkel nap mint nap találkozunk, de paradox módon mégsem tudatosulnak bennünk. A vers talán éppen erre ad alkalmat. Mindmáig megfejthetetlen csoda számomra, hogy bizonyos szövegek milyen formákban és milyen tartalmakkal töltődnek fel. Hogy mennyi bennük a tervezés és mennyi az improvizáció. Tapasztalatom szerint verset írni, a természetes adottságokon kívül, egyszerre játék és szenvedély." (Lukács Sándor)

Március 8-án (Nőnap alkalmából, de nem csak nőknek) Lukács Sándor Kossuth-díjas, kiváló művész saját verseit tolmácsolja a lajosmizsei művelődédi házban. 

A versek között vallomások hangzanak el gyermekkorról a mesterekről, a színészi és a magánélet néhány meghatározó pillanatáról...

Az estet közönségtalálkozó zárja, melyen a művész úrral  Sándor Anikó újságíró beszélget.